Bárcsak hetekig szaladhatnék
Közben észre venném milyen kék az ég,
Futnék és vidám lennék
Álló nap, csak futnék és gondolkodnék
Azon, hogy mennyire szép a táj
Elfelejteném, mi miért fáj
Olyan dolgok, miért azt hiszem sírni kár
Miért sodort magával, ez a szomorú, sötét ár
De most süt a nap, fúj a szél
Futok, és mindenki csak remél
Hogy talpra állok ha összetörök, van aki alig él
S mégis bánatában, erősen útra kél
Ezt a példát követvén, okosan
Útra keltem, futottam gyorsan
Visszatérést tervezve, mert úgy érzem minden rendben van
Bizalom pedig már nem olyan láthatatlan