Törött szívvel
A szó elkerül engemet...
vakon bolyong az éjben,
Baljós árnyak vicsorognak
vihognak nagy kevélyen.
Törékeny lelkem elborul,
mint elborul az éjjel...
Végtelen örvény vesz körül
csapkod körül kevélyen.
Csapkod a jégvitorla is
a fehér tengeri éjen,
Csapkod a tenger árja is
jéghideg kevélyen.
Kialszik minden mind
ami ígéretes volt itt lenn,
Elszállnak kevély álmaink
zokogunk törött szívvel.
EPILÓGUS
Piros alma mérge
mikor eltalált,
Jutottam nagy éjbe
a sűrű sötét várt.
De fölvirradt egy csillag
s szívem rátalált - :
Az Éden kincseire,
hol fénylenek a fák.
bZs