Ki teremtette a nagyvilágot:
kezétől termékenyül a föld
Nyomában mindenütt virágok
s a lélek szárnyakat ölt.
Beszéde édes méz ajkamon,
neve kiöntött drága kenet
Ő formálta meg az embert
s a rettenetes tengereket.
Ő a biztoskezű Alkotó,
Ki gyöngybe zárta életünk,
Már az anyaméhben is
megragadta két kezünk.
Eltévedt juhokat ment,
s Édenbe viszi fiait,
Ránk szórja égi aranyát
s ernyőül a fák lombjait.
Teríti asztalát nekünk,
hűs remények fodrait,
Örök élet pompájával
borítja legszebb álmaink.
(Bibliai "maflás")
bZs