Ahogy közeledünk
ahogy távolodunk
ahogy egy kéz kinyúl,
ahogy egy szempár visszanéz
s egy legyintés megfagyaszt..,
Ahogy a lét s nem-lét
között átívelsz,
ahogy tágul s fogy az élet;
ahogy elrohannak
nappalok és éjek,
ahogy fonnyad a vágy
és vánszorog a
hűlő szenvedély;
Ahogy ajkunk felsír
s alattunk kinyíl a sír,
ahogy zokog a szív
s feladja legszebb vágyait,..
- valami megroppanni
látszik itt: egy törött váza
- egy szó reszketeg -
szirnai s széttört cserepek,
s már meg sem érintenek..
De fölpuffadva eltűnnek,
elvesztett súlyukkal lebegnek..;
Hópihe száll a versben,
súlytalanság gyötri lelked,
hanyag relatívizmus,
ernyedt érdektelenség,
halálos szürkeség,
magány, törődött semmiség
sivár szavak és mondatok...
Ó, vándor, lázadj fel!
Ez még nem az a vég;
nem íly halált ad néked
Istened - Ne tűrd e
vaskos semmit!
Szakadjon szavad bár ezer felé
égjen szíved, eméssze tűz,
de vesd el magadtól
e borzalmas nihilt!
bZs