Emlékül nagymamámnak
Írta: hoporty Dátum: Július 31 2009 16:45:44
Gy
Elszálltak az évek,
fiam is van mára
Ránézek és így gondolok,
drága nagyanyámra.
Teljes hír
Kertből volt a vessző,
mivel a nadrágom,
emlékszem hogy kikapott,
azon a szép nyáron.
Sújtása, nem csak nekem
nagymamámnak is fájt.
Megsirattuk mindketten,
szökésem ily dolgát.
Ugrottam az úton,
ríttam a suhintást.
Eltáncoltam hazáig,
a Monti csárdást.
Nem értettem miért,
kell így velem bánni?
Pedig én csak jó anyámat,
kívánkoztam látni
Vendégségben volt,
barátnője várta.
Ezért hagytam ómamám,
a kiskertben hátra.
Nyargaltam az úton,
rögtön hamarjába,
btyám küldte ősöm,
csúfos elfogásra.
Megfuttattam jócskán,
Bár! hat év van javára.
Végül mégis Ő nyert,
szívem bánatára
Kimért lassú (léptel),
most érkezett mamám.
Úgy éreztem nincsen,
Se Istenem, se Hazám.
Bánta Ő is sorsom,
de már mind hiába.
Zokogtuk a tettem.
Mind. A kisszobába.
Elszálltak az évek,
fiam is van mára
Ránézek és így gondolok,
drága nagyanyámra.