Magány
Írta: Nina Light Dátum: Szeptember 25 2009 03:46:57
H
Látod itt állok most egyedül,
Lelkem a sötétségbe elmerül.
Újra a magány rabja lettem,
A szomorúsággal kézenfogva áll mellettem.
Teljes hír
Látod itt állok most egyedül,
Lelkem a sötétségbe elmerül.
Újra a magány rabja lettem,
A szomorúsággal kézenfogva áll mellettem.
Nem tudom elfelejteni a múltam,
Mert folyton itt van a nyomomban.
Tudom, addig üldözni fog,
Míg a Halál kézen nem fog.
Már rájöttem hogy kiválasztott lettem,
Kiválasztott, hogy kínnal teli legyen az életem.
Nem érdekel, előttem az út,
Ki rálépett, mind elhullt.
Mégis ezt választom, nem kell a sok érzelem,
Nem kell az átkozott szerelem.
Nyomorba dönt, s elvesz minden jót,
Mi régen sokat jelentett, s szép volt.
Még mindig azt kérdezed: miért szeretem a magányt?
Itt a válaszom: mert csak a magány ölel így át!