Emlékezés
Írta: beo25 Dátum: November 01 2009 19:19:11

---

Gy

Halottak napján,elcsendesül a világ.
Emlékezésbe borul a szív,

---

Teljes hír

---

Halottak napján,elcsendesül a világ.
Emlékezésbe borul a szív,
S egy napra talán elmúlik a gonoszság.
Siratjuk őket,kik már más világban élnek.
S akik még itt vagyunk,
Az emlékeinkben élünk a mai napon.
Szeretteinkre gondolunk,a múlton merengünk,
Az elszalasztott perceken,
mikor bántottuk egymást,
S nem hittük el,hogy mi lesz,
Ha egyszer nem lesz már tovább......
S nem tudjuk megtenni azt,
Mit akkor kellett volna.
Mert a büszkeség gyáva,
olyan mint a rossz katona.
Már nem érinthetjük őket,
S nem tudjuk hogy merre járnak,
De hinni szabad,
Hogy egy boldogabb világban várnak.
Mert Isten kezében van minden, mi lényeges.
A lélek, a szív, a csodák,
És a perc,melyben emlékezünk.
Elbúcsúzott tőlünk,egy borús őszi napon.
S,van most nekem valami mi nagyon fáj,
Hogy nem láthattam szemed fénylő sugarát.
Megharcoltad te az életet,
Hű voltál mindig,mindenkihez,ki szeretett.
Én még csöppnyi gyermek voltam,
S alig ismertelek.
Most is csak úgy emlékezem rád,
Mit Nagyi mesélt egy esős őszi délután.
Nagyon hiányzol nekünk,
Mert nem érinthetünk.
Annyira szeretném megköszönni neked,
Hogy oly sokszor vigyáztad álmomat,pólyám felett.
Hogy megvédtél,mikor bántani akart az élet.
S most az fáj, hogy nem ölelhetlek át.
Hisz még gyermek voltam,
S nem tudtam én sem, mit jelent,
Hogy mekkora erő,s fegyver,
Mikor megöleled azt,
Ki téged mindennél jobban szeret.
Mára már megtanultam sok leckét,
S, tudom ki mélyen a szemembe néz,
És kezét nyújtja felém,benne már bízhatok.
S most már nem vagyok gyáva,
mert megölelnélek én tiszta szívből;
Még egyszer,s utoljára.