V37 - Isteni küldetés
Írta: nappalyazatosz Dátum: November 10 2009 20:16:52

---

H

Az ember fia lépett, véres háttal egyre,
Botladozott lassan; nyögve, fel a hegyre,
Teste csupa vér volt, s ezernyi forradás,
Hullott rá számtalan, könyörtelen csapás,

---

Teljes hír

---

Isteni küldetés

Az ember fia lépett, véres háttal egyre,
Botladozott lassan; nyögve, fel a hegyre,
Teste csupa vér volt, s ezernyi forradás,
Hullott rá számtalan, könyörtelen csapás,
Fején a koszorút, tövisekből fonták,
Álszent, hazug papok; kik az ítéletet hozták,
Kikiáltották őt aljas szélhámosnak,
Elhordták mindennek; gaznak és csalónak

Jézus ment a hegyre, vállán a keresztje,
Bűneiknek súlya, görnyedt háta terhe,
Minden lépés nehéz, fájó és gyötrelmes,
De az Úr küldötte, jó és engedelmes,
Küldetése súlyos, kevesen vállalnák,
Közénk jött a Földre, feláldozta magát,
Feláldozta testét, kereszt kemény fáján,
Megváltott bennünket, végzete óráján

Üdvözülést hozott; reményt, s bocsánatot,
Bárhogyan átkozták, alávaló papok,
Küldetése vitte, egyre csak előre,
Fel küzdötte magát, a rideg hegytetőre
Golgota tetején kínhalálra szánták,
De nem jártak sikerrel, hiába is vágyták
Jézus tanítása fennmaradt örökre,
Tettének emlékét, hitünk megőrizte

Megszerezte nekünk, mit az ég kiszabott,
Bűnösök lelkének, örök bocsánatot,
Példája oly nemes, nem feledjük soha,
Bár a gyarló lélek, mohó és ostoba,
Reánk mért utunkat, fontos végig járnunk,
Megnyugvást különben, sohasem találunk,
Céltalanul élni, nem lenne értelme,
Tegyük, mit tennünk kell; Isten így rendelte!