Méla télben fekete varjúraj
Zengi fel a matt fehér eget,
Megfáradt fák a kopasz karjukkal
Karmolják a szürke felleget.
Városunk felett a néhány komor
Torony furcsa árnya lengedez,
Piros sziluett az utcasoron:
Télapó csoszogva lépeget.
Vidám hangulatot csal szívünkbe,
Szaloncukrot mosollyal kezünkbe,
Szomorú arcunkba öröm tolul,
Lassú léptünk szaporává válva,
Lelkünkben az ünnep muzsikája
Adventi harangokkal megkondul.
bZs