Anyám
Írta: lazarhzs Dátum: Január 20 2010 09:45:18
H
Szívem izzó kohójában
még nem kristályosodtak ki a szavak,
mik megfogalmazhatnák
örökké fájó hiányodat.
Teljes hír
Szívem izzó kohójában
még nem kristályosodtak ki a szavak,
mik megfogalmazhatnák
örökké fájó hiányodat.
Oly sok éve már,hogy elvesztettelek
s bár nagyon szerettelek
most döbbentem rá,hogy alig ismertelek.
Mily titkokat rejthetett szived
soha már nem kérdezhetlek.
A sorstól túl későn kaptál
s tőlem elvett oly korán.
Éreztem túlzó féltésedet
de akkor nem értettem a miérteket.
Dolgoztál mindig,hogy felnevelhess
időd kevés volt,hogy mindenre felelhess.
Gyermeki ésszel mindent másként láttam,
mosoly mögé rejtőzött szemedben a bánat.
Biztosan fájt neked is a magány
és épp úgy hiányzott-mint nekem-az apám
Vele együtt tán könnyebb lett volna
előttem is másként állt volna a példa.
Ma már késő,hogy megkérdezzelek
mit kellene tennem,hogy boldogabb legyek.
Magamnak kell rájönni az apró csodákra,
a tőled kapott létezés varázslatára.