A lét peremén
Írta: heaven Dátum: Március 17 2010 13:03:33
Z
Mihaszna éveit meg nem szánja senki,
Éhezők hídja alatt várja vetetlen ágya.
Szotykos salak közé hajtja le kis fejét,
Örökbefogadja őt a korall-párna..
Teljes hír
Csellengő kölyök szikkadt zsemlét majszol,
Csitítja éhségtől kopogó szemei szomját,
Sárral foltozott nadrágjában serényen guggol,
Pökhendi asszonyság elé dobja az ’alamizsnát’.
Modorához csipetnyi szánalom sem ragad,
Nem is sejti, milyen a kitaszított sorsa.
Zebrán átkelve puccos hermelin bundában
Úgy fest, mint egy fölfújtatott pulyka.
Éjekkel összefolyó, szorongó nappalok..
Nincs karácsony, ajándék, ünnepeltnek csodaszép.
Bandába verődve csak egy gettó dalt motyog,
Régen nem érzi már a család szeretetét.
Mihaszna éveit meg nem szánja senki,
Éhezők hídja alatt várja vetetlen ágya.
Szotykos salak közé hajtja le kis fejét,
Örökbefogadja őt a korall-párna..
2009. február 09.