Ítélet
Múló enyészet a testünk, míg lelkünk partot ér,
Napjaink színesre festjük s lenyugvó alkonyt ér.
Szűz domboknak hajlatában gyülemlő genny az ár,
A világvég hajnalában bezár e rongy bazár.
Oszló hús szövetében vér-büdös romlás a nyár,
Fasorok erdejében vért hány a lankadó nyár...
Üszkös álmainknak mély-ragyogású éjjelén -
Vágyvert sikolyok szállnak a fásult nap reggelén.
Szőrösödő vércsomója nap-végnek eljövend,
Szürke égboltról keserű csillag hull ürömmel.
Trombita szól, - harsogva jajgat…
Félelem árjában menekülő embercsorda -
Űzött vadállat – földhasadékba, barlangokba
A Bárány elől futva szalad...
bZs