Én még nem éltem...
Írta: bZsanna Dátum: április 10 2010 13:46:06
Cs
leküldtek ide szárny-szegetten -
magam készítsek sár-kezemmel
magamnak szárnyakat...
Teljes hír
Én még nem éltem..
Én még nem éltem úgy, ahogy..
sohasem láttam a napot...
leküldtek ide szárny-szegetten -
magam készítsek sár-kezemmel
magamnak szárnyakat...
Miért vagyok most mégis itt?
Kiraboltak az anyaméhben, -
már ott kifosztattam a mélyben
kódjaimból, mik által tájékozódhatok
a nap alatti nap dolgaiban… -
Mi fontos most? Összekarmolnak
hétköznapi kígyó-gondolatok..
Elhagyott talentumok néznek rám
vádlón, cserbenhagyottan...
Ó, jaj, de hát kinek s minek
nem akartam én semmit tenni?
Megbéklyózott akarattal a
magabiztosak önhitt világában,
- hiábavaló életüket látván -
állati kiterjedésük elidegenített
az értelmes emberi cselekvéstől.
S a szép-lelkű szörnyek, morbid-agyú
zseni-gyerekek exhibicionizmusa?
- Az ő világuk jobban vonzott, de
látva, hogy idegen hatalomnak
játsszák át a szívüket, s azoktól
nyerik lázálom-délibábos céljaikat,
- az ő törekvésük is elundorított,-
apátia-fellegváramba vonultam
romlottságuk életidegensége miatt.
Én már Övé vagyok - Ő alkalmazóm
s én hűséges alkalmazottja... -
Ihletet Tőle várok: tenni azt, mi Neki
kedves, s nem szégyenülök meg!
Megismerni az élettervet, mit rám szabott
- bár tőled ez teljesen független,
azért te sem vagy teljesen független, -
neked is van urad s parancsolód –
- Én indulok,hogy megkeressem,
mit tennem kell : menni, keresztelni
míg a nap áll. Ó, hozza vissza foglyait
- a tékozlókat és a tékozlók fiait…
bZs