Mennyi mozdulat?
Este van, korom festi az ég alját,
szív-hasadékban ki-bejár, árad
a gondolat-talány. Szavak jönnek-
mennek – válogatok: mi lenne könnyebb,
mennyi mozdulat kell, hogy úgy öleljen?
Mennyi bajlódás, mely úgy eltalálja?
Nincs új, csak újszerű magány; ahogy
távolodsz, amint közelítek más-más
alakban, más-más szavakba rejtőzőn.
Az esti parknak árnyas padlatán
forró agyvelőt hűt jég-koponyám…
Visszhangtalan ragyogok, amint
elindul hozzád lágyan igém - feléd
jelezve int szó-kezem - , félúton megáll
a mozdulat, – rád néz, - és sóbálvány leszen.
bZs