Sarokba állítva
Írta: Pirike Dátum: Augusztus 14 2010 05:56:06
H
Sárga homokdagály a város fölé kúszik,
szürke kőrengeteg fedelén megpihen,
a sivatag hajóján lustán ringatózik,
s megágyaz magának a tüsszögő tüdőben.
Teljes hír
Sárga homokdagály a város fölé kúszik,
szürke kőrengeteg fedelén megpihen,
a sivatag hajóján lustán ringatózik,
s megágyaz magának a tüsszögő tüdőben.
Vérköpettel tarkítja a sétáló utcát,
a színes kavalkádba ez is belefér.
Néma koldus nyeldekelve tartja markát,
adományért cserébe tüdőbajt ígér.
Rí a levegőért, mintha neki is járna,
nyomorultnak, - kit Isten sarokba állított?!
Az édenkert másoknak lett kitalálva,
a sarokba vér, könny és tüdőbaj jutott.
A ziháló mellkas zsibbad és dorombol,
mint hálás kiscica lábhoz dörgölődik.
Játszótér helyén tágas szarkofág trónol,
a szökőkút a templommal csúfolódik.
Levegőt, levegőt! Az élő fuldoklik.
Adjatok belőle, ha az még ingyen van!
A gyógyítás drága, luxus lenne nekik, -
talán még nem késő: lesz élhető holnap!