Utópia
Írta: AranyosiErvin Dátum: Augusztus 18 2010 05:36:00
H
Mi lehet szép egy hajnalon?
Vöröslő fényben kél a nap.
Simítva mezők lágy füvét,
Míg dunna alatt alszanak.
Teljes hír
Mi lehet szép egy hajnalon?
Vöröslő fényben kél a Nap.
Simítva mezők lágy füvét,
Míg dunna alatt alszanak.
Szerte fehér köd lengedez,
Álomszerű, kék ég alatt.
Víg madárdal az égre száll,
Az éj elbújt, vagy elszaladt.
Versenyre kél a kósza szél,
Borzolva dús fák lombjait.
Ébredezik a nagyvilág,
Új virág nyitja szirmait.
Illatfoszlánya szerteszáll.
Felhők között nevet a nap,
Megtisztul végre a világ,
Nincs bosszúság, nincsen harag.
Természetes a puszta lét,
Nem gyarló, nem is emberi.
Megváltoztatja életét,
Ki szívvel lát, - felismeri!
Erőlködni felesleges,
A valóságot csak álmodom.
Hitem ragyog, lelkem repes,
S nem lépek túl az álmokon.
Utópia, - ezt gondolod, -
Hogy ismét szép lesz a világ?
Hiába minden szép dolog,
A földön gonosz foga rág...
Alkotni képes gondolat,
A hit, remény hiába mind?
A világ a vesztébe rohan,
Kihalni szépen megtanít?
Ölbe tett kezünk láncait,
Lerázni elménk képes-e?
A jövőkép, mit alkotunk,
Valóság lesz, vagy csak mese?
Építsz-e gyermeknek utat,
Mely szép jövő felé vezet?
Vagy ujjad rossz felé mutat,
Kínálva halált, végzetet.
Igába hajtott barmait,
Nem tiszteli már a világ.
Beállsz a sorba csendesen,
Vagy zúgod a lázadók dalát?
Ezt is, azt is választhatod,
Megmentő lehetsz, vagy halott.
Döntésed hozhat szebb jövőt,
S ember maradsz, ha vállalod!