EXODUS II.
Népek a történelem
karavánútján
haladnak céljuk felé.
Belső erő hajtotta
szív-motorjuk
lendülete röpíti őket
fölfelé.Testük súlyos
börtönbe zárva -
lábaik futnak a
halálra, engedve
ősi vezényszónak –
gyarapodj, sokasodj!
Vég nélkül nemzenek
a pusztulásnak –
termelik ön-halálukat.
Tengernyi néptömeg
vakon menetel földi
megváltásra várva:
üget hazug próféciákra
míg szelíd goj várja
Megváltója jöttét, -
ők a választottak, -
Istent választották..
Egyenes úton mennek
a cél felé, - övék az
Élet, övék a fény…
S bár bálványkő
konokul útjukat állja,
égre-lendült léptüket
senki meg nem állíthatja.
bZs