Pehelykövek
Írta: bZsanna Dátum: Október 20 2010 05:07:30
H
lassan szorul az élettér…
veled is csak fogy a fény...
elveszti lassan a világ az élet színe-javát...
Teljes hír
PEHELYKÖVEK
lassan szorul az élettér…
veled is csak fogy a fény...
elveszti lassan a világ az élet színe-javát...
tiporja páros lábbal a haldokló ibolyát -
tipor engem a világ…
s bár kutyahűséget még keres szemem
állati tekintetben, mely
vad s egyben angyali
és hasonlít ahhoz ki nélkül nem élhetek...
de elveszett a hűség,
a hűség megőrző kivágattak..
engem is kivágott a világ...
mire várjak még?
a kövek csak gurulnak,
szétgurulnak, egyre szétebb –
hullanak a kőszikláról.. lehull
vérem a kőszívekről..
kőarcok kőtekintetéről
lehull árva szemem -
labdája pattog a porban
* * *
megméretett és
könnyűnek találtatott a világ...
a pehelykövek mint pehelymadarak
pehelyágon pehelykednek -
pehelysúlyú lelkek között
én is ellebbenek -
pattognak szürkén a
rothadó világ gazos földjén...
gazok között fütyül a szél -
gaz mezőben gaz erdőben
gaz folyókon gaz hegyeken
gaz tengeren gazemberek
gazul henteregnek
gaz csónakjaikon
minden el lett gazosítva
minden el lett gázosítva
nagyon gáz és nagyon pehely
nagyon-nagyon gáz és
nagyon-nagyon pehely..
csupa-csupa gáz és
csupa-csupa kő...
bZs