Játék
Írta: Balrog Dátum: November 03 2010 13:08:16
N

Mi volna, hogy ha egyszer vennék egy szép kést?
Drága, svéd acélból lenne.
Odaszorítanám fehér nyakadhoz, és
súgnék valamit füledbe.
Teljes hír

Olykor… Olykor eljátszom a gondolattal.
Csúf, véres ez, de mégis.
Ahogy egy kisfiú játszik holmi kacattal,
úgy játszom ezzel én is.

Mi volna, hogy ha egyszer vennék egy szép kést?
Drága, svéd acélból lenne.
Odaszorítanám fehér nyakadhoz, és
súgnék valamit füledbe.

Annyit csak, „ne sikíts, mert pórul jársz, drága!”
És szád elé kapnád kezed.
Magabiztos arcod egyből rémültté válna,
és átgondolnád életed.

Legalább most, először és utoljára.
Ebben a szent pillanatban.
Mikor késem lüktető artériádra
kúszik, s a véred kiloccsan.

Eszedbe jutna az, hogy mi mindent tettél.
Eszedbe jutna, mért vagyok itt.
De késő lenne már, ha bocsánatot kérnél,
Elvágnám dagadó ereid.

Patkányok belőled vígan ennének.
Tested az utcán rohadna.
Az emberek melletted elmennének,
s mondanák: „ejnye, Viola.”

A kisfiú a kacatot elteszi.
Ma többet már nem babrálja.
Másnap talán majd újra előveszi,
s játszik vele a barátja.