ELTŰNÜNK A CSILLAGOKBA
bársony mosoly simít belül
morajló csend elszenderül
vörösen izzó hangorkán -
mélyen lelkembe kongattál
csermely-csobogás andalít
angyalarcú álmokat hint
éj falán oson szivárvány
reped a fénylő szív-márvány
nyílik remény éger-burka
zölden folyó patakokba
bukik a hajnal-pirkadat
ezüst-metálos pillanat
metszi a rózsaszín eget
sebzi tőre a szívemet
gördül égre a napkorong
hajnali első harang kong
izzó szívem hűti pára
nap süt szivárvány-világra
hazasuhint az ébredés
szárnyán lebben a lélek és
messzeségbe zuhan árnyam
fényesül a napsugárban
felszívódok az ég falán
cseppé válok a homlokán
könnycsepp csepeg szép kezeden
gyöngyét lelkedig lehelem
ragadjon fénye fényedhez
izzó szívem a szívedhez
eltűnik minden hiányom
utazunk a szivárványon
arcunkat lágy eső mossa
repülünk a csillagokba’
bZs