Hétmérföldes csizmámban, Csókakő váránál
Írta: gufi Dátum: Március 31 2011 10:39:40
V
Csókakő csonka vára, romos a kapuja,
Azért látogatóit, örömmel fogadja.
Lovag áll a kapuban, hatalmas a kardja,
Bőbeszédű az úrnő, ékes minden szava.
Teljes hír
Hétmérföldes csizmámban, Csókakő váránál
Ajándék a Naptól, ősznek Mindszent haván,
Ezernyi ággal tűz, a delelőn bár túl már,
Hétmérföldesem fürgén kaptat a hegyre,
Csókakő várához, fel-fel a tetőre.
Csitítva nyugtatom, ne siess ily mohón,
Hiszen itt az aljban, van még látnivalóm.
Trianoni feszület, terméskő ágyában,
József Attila vers, fekete márványban.
„HA ELJŐ AZ IDŐ – A SÍROK NYÍLNAK FEL,
HA ELJŐ AZ IDŐ – A MAGYAR TALPRA KEL,
HA ELJŐ AZ IDŐ – ERŐS LESZ A KARUNK,
VÁRJATOK, TESTVÉREK, OTT LESZÜNK, NEM ADUNK!”
Néma főhajtással adózom a múltnak,
Most kicsit szomorún folytatom utamat,
Hessegetett gondolatom gyorsan tovaszáll,
Indulok, hisz fent a tetőn vár reám a vár.
Csókakő csonka vára, romos a kapuja,
Azért látogatóit, örömmel fogadja.
Lovag áll a kapuban, hatalmas a kardja,
Bőbeszédű az úrnő, ékes minden szava.
Életre kél általa a dicsőséges múlt,
Habzsolám a szót, mint éhező koldus.
Honfoglalás korától Csákoké e vidék,
Majd királyi birtok lett, méltó csereképp.
Betöltötte ez után a várnagy tisztet,
Ki Fejér megyének nemes ispánja lett.
A tizenötödik századnak elején,
Rozgonyi István is jegyzé birtokaként.
Galambóci csatán megmenté királyát,
Ki ekképpen fejezé ki néki háláját.
Rozgonyiak kihalván, Corvin Jánosé lett,
Csél-csap ifjú után, Bakócz Tamás jöhetett.
Székesfehérvárt a török elfoglalta,
Ezen erődítmény is hamar fel lett adva,
Meglátván a védők a rettegett sereget,
Ahmed bég előtt letették fegyveriket.
Oszmán uralomnak, mikor vége szakadt,
Semmi jelentősége nem volt eme várnak,
Régészek kutatták titkait egykoron,
Majdan gazdátlanul hevert itt e rom.
Csókakői várbarátok fejszét ragadtak,
Váruk megmentéséért ma is dolgoznak,
Munkájukat irányítják neves régészek,
Erődítmény kövei egymásra épülnek.
Árpád-kori várnak falai már állnak,
Ám udvarában a régészek még ásnak.
Rozgonyiak által épült alsó várfalak,
És a kaputorony, részben ma is látszanak.
Két fal között épült egykor a kápolna,
Melynek szentély pillérei törnek magasba.
Állítólag meredezett mellette egy mecset,
Bizonyítást nem nyert, de a töröktől kitelt.
Enyhe szellő olykor lobogóját lengeti,
Árbocfa csúcsáról a magyarnak hirdeti,
Csókakő büszke vára újraéledt már,
Mint porrá égett hamuból a főnixmadár.
Vöröslő napkorong az égnek peremén,
Búcsút int e kicsiny várnak, akárcsak én,
Köszönöm a várúrnőnek heves tüzét,
Ahogy végig mesélé a vár történetét.
Kívánom a Csókakői Várbaráti Körnek,
Őrizzék meg kitartásuk és erejüket,
Örökségünk szép gyöngyszemét ne lepje por,
Gyönyörködjön szépségén majd az utókor.
Albert Ferenc