Bár...
Tollat ragadtatott velem
a kétségbe esés.
Az aggodalom fogja a kezem,
S én nem tudok szabadulni tőle.
Cikáznak a gondolatok,
Tülekednek a rémképek,
S én szabadulni nem tudok,
Bárhogy is akarom.
Kutatom a lehetőséget,
A módot, hogy óvjalak,
De tettek híján,
Nekem csak a szó marad.
Ezzel kell hát boldogulnom,
Elérnem vele mindent, amit tudok.
Érzem, hogy hiányzol...
S mennék egy ölelésedért, bárhova... ha mondod.
Könnyeket fojtok magamba,
Kiáltást nyelnek el az ajkak.
Bár tehetnék érted többet,
Bár ne lennék ily messze tőled.
(2010)