Rendteremtés
Írta: bZsanna Dátum: Június 07 2011 10:35:38
MM
Papíron hallgatózó szavak,
fáradtan ásít az alkonyat,
a nap lehanyatlik véresen
fellép az est sarlója – vágja
az égi rendet.
Teljes hír
RENDTEREMTÉS
Papíron hallgatózó szavak,
fáradtan ásít az alkonyat,
a nap lehanyatlik véresen
fellép az est sarlója – vágja
az égi rendet.
Pakolom a rendet magamban
fülelve hallgat éji angyal,
csend-követét küldi a reggel,
ásít szürke vánkos-égen az
ólmos szeptember.
Nyomodban jár emlékezetem
verselni kéne e reggelen:
röptetni képeket, madarat –
ihletért tehozzád rohanok –
sorolnak szavak.
Vacogva fut feléd a vérem –
lobban szemed igézetében,
fásult perceket mind elűzöm
egymással harcol test és lélek
két világ-közön.
Csendszellem hangja a szívemben
mutatja mi van a mélyen lenn,
ellentét feszül fókuszában –
egyensúlyt kereső lelkemnek
billeg a lába.
Kéjben ég lázadó hústetem,
keselyűbomlás a szerelem –
rongy illúziófüggönyén át
kiégett tekintet sírhelye
tátongva néz rám.
Ég felé jajduló szavakon
megbicsaklik sírósan hangom,
kódolt imám küldöm Istennek
fodrozó dallamok ajkamon –
lélektengerek.
Tagjaim számba veszi újra,
számból kizeng új halleluja
– újjá alakítja lelkemet –
átlépve a romláson újra –
életté leszek.
bZs
(Korábbi versem felújított változata)