Rugója sem volt – semmije,
a fát is alig vágta,,
nyele se volt jó semmire,
de minden kölök vágyta,
ha mutogattad, hogy ki vagy,
kis vádlid megfeszítve,
előkaptad a bugylidat,
hogy erőd kisegítse,
rongy vásári portéka volt,
nem árulta a vegyesbolt,
csak meglapult a zsebben,
nem látszott rajt a rozsdafolt,
de ha kenyeret darabolt,
én gazdaként szerettem.