Szigetközi emlék
Írta: tenger Dátum: November 12 2011 21:26:04
V
Dunának partján sétáltam
Szigetköznek örök csendjébe,
S elmélázva a hajdani napokon
Léptem e szép tájnak estjébe!
Teljes hír
Dunának partján sétáltam
Szigetköznek örök csendjébe,
S elmélázva a hajdani napokon
Léptem e szép tájnak estjébe!
Esti szellő szórakozott vélem,
Szívem húrján szél úrfi játszott,
S pengette ékes Rezedás hittel,
Hova, hullámvert életem vágyott!
Mély csend, és kedves dallam
Járta át, a rám szakadt édes éjjelt,
Én pedig hallgattam régi dallamát
Ügyelve ne szakítsa semmi széjjel.
Lassú tánc érzéki, vad szirteken
Mézédes éjjeli, ős dunai szellők
Idézik meg a végtelenség idején
A régen elfeledett csodás sellőt!
Csodaszép tünemény az egész
S én engedem közel magamhoz,
Mint az ihlettel eltelt igaz költőket
Az édesded ajkon nyíló szavakhoz!
Rábaköznek sarja voltam egykor
Ma Szigetköznek vagyok hangja,
E küldetést nem én kértem, nem
Ezt nékem, az Úristen kegye adta!
Partok végtelen fényében állok,
Tündöklő arcot keresek szüntelen
Ki nékem is megoldja a terheimet
Hogy lehessek én is igaz bűntelen!
Tudom, s érzem az élet súlyát
S azt, hogy utam tele szeggel,
De, én bennem ott a REMÉNY
Ott bizony, minden áldott reggel!
Lassan, lassan megvirrad már
Szigetközt hajnalcsókok várják,
S az ősi hitet megélt EMBEREK
Kik nap, mint nap a Jóistent áldják!