Olyan vagy, mint az élő hittan,
az Isten pap nélkül is itt van,
itt nincs ministráns, nincsen oltár,
csak amit nekem varázsoltál,
hát kezemen már kezed látom,
eligazítod a poháron,
bár nem iszol a miseborból,
de hörpintesz egy szót a sorból,
s én lesek, nehogy kifelejtsem,
míg sorok mögé bújsz a versben,
hát odahagyom az egészet,
és pipacsot írok, meg rétet,
s a harmatban, amit a fű hagy,
egy zöldet csillogó derű vagy,
és látszik, amint zárt gerezdjén
egy piros táncra kér a napfény.