Varázslatos…
Hónapok óta „haldoklok”,
Tört karommal bajmolódok,
Elment a kedvem mindentől,
Legjobban az életemtől,
De míg vagyok, dolgozgatok,
A kertemben elpiszmogok,
De jó! Nem kell öltözködni!
Itthon úgy sem lát meg senki,
Megszólal a telefonom,
Rejtett vágyam, mikrofonon,
Fellépés lesz, szól a hívás,
Titkolom, de szívem hálás,
Fáradtan állok lábamra,
Félve indulok próbára,
De a zene egyből gyógyít,
Rögtön hatalmába kerít!
„Tavasszal kell a szerelem”,
Tánc és „Ne feledj el szívem”
Hallom, egy vagyok a dallal,
Muzsikával és színpaddal,
„Most, amikor minden virág
Nyílik”, „Hófehér gyöngyvirág”
Száll az ének, nincs megállás,
Nincs betegség, csak gyógyulás,
„Délibábos Hortobágyon,
Egy kis kurta kocsma van,
S mert a jó bort, úgy imádom,
Hát ott érzem jól magam”,
A táncom feszes, magyaros,
Jól esik a szokott ritmus,
Zene hangján nem fáj semmi,
Varázslatos benne lenni.
Ennyi elég, próba gyanánt,
Haza menésem, visszaránt,
Vége van a bűvöletnek,
Földön túli érzelemnek!
Budapest, 2010. március 31.