Igazi nagy fájdalom
Írta: albatrosz Dátum: Január 11 2013 10:42:05
V
A tó tükre vasalt selyemként áll,
valamire türelmesen vár.
Nincsenek hullámok, nincsenek redők,
nem játszik vele szél és szellő.
Teljes hír
A tó tükre vasalt selyemként áll,
valamire türelmesen vár.
Nincsenek hullámok, nincsenek redők,
nem játszik vele szél és szellő.
Ilyen most a lelkem is,
csak figyelmesen körbenéz,
s amikor meglát Téged,
nem pendít meg ezeregy reményt.
S a szívem is némán figyel,
mélyre ásva benne minden érzelem.
Nem dúdol angyali dallamot,
nem pihen meg mélán arcodon.
Ez az igazi nagy fájdalom,
hogy amit mondanék,
azt nem mondhatom,
s ahogy Rád akarnék nézni,
úgy nem tehetem,
bilincset tettem vérvörös szívemre.
Mert Neked kell felkavarni
a tó selyemtükrét,
Neked kell elindítani
az isteni dallamot,
ha ismét újra meg újra
hallani akarod.
Mert még mindig ott van
minden vágy és érzelem,
de a szívem annyira fél,
hogy Te azt a dalt nem szereted.
Vérok a szavadra,
várok a mosolyodra...
Ott leszek, amikor hallani akarod,
Ott lesz a szívem,
Ott lesz a lelkem,
Mondanod sem kell,
én tudni fogom.