Természet játéka
Írta: Szofi55 Dátum: Március 07 2013 08:13:15
MM
Magasra a felhők fölé repül,
hasítja az eget rendületlenül.
Kihalt a táj, szélvihar tombol,
elemek harca sziklát rombol.
Teljes hír
Természet játéka
Fény játszik az ágak között,
szél süvít a dombok mögött.
Tépi, cibálja a fák zsenge ágait,
kismadár emeli védőn szárnyait.
Magasra a felhők fölé repül,
hasítja az eget rendületlenül.
Kihalt a táj, szélvihar tombol,
elemek harca sziklát rombol.
Vihar tombolj, tombold ki magad!
Sírnak a lombok a szírt alatt.
Sodródnak a kövek, alá a völgybe,
robajjal lehullnak, tornyosulnak össze.
Nézem a viharverte, távoli tájat,
madárfészek földre hullva, árva.
Síró halk hangot hoz felém a szél,
faágon a levél zizegve zenél.
Fényjátéka visszatér az ágak közé,
szél csitul, elvonul a dombok mögé.
Trillázó hang, hangos éltető remény,
természet játéka kegyetlen és kemény.