Cyber polgár...
Írta: barnaby Dátum: Március 09 2013 12:25:59
MM
Rátok ismernek mindenütt, mocsokban szőrnövesztők
a modern kor romlott gyermekei, a megjövendölt...
Hideget-meleget tűrő gnómok,
Piszkoskezű-lábú szúrós-szagú mai gótok,
Teljes hír
Bordadongák között még lüktetésed érzem,
vérrel telik a véredényem. Nem az enyém az érdem.
Mészfalu erekben beszűkült bűntudat
egy vak hegedűssel búcsúdalt huzat…
Tyúkmelledben harmonikasíp zihál,
tüdőtérfogatod galambbegynyi oxigént redukál.
Gyenge a sóhajod? Sebaj! Csak fuvallatnyi szellő
viharvert egeden. Félénk, torzó bárányfelhő…
Ne számold újra, rövidre fogott kalandtúra a földi léted,
szexepiled lesz, ha a felnőttkort majd megéred.
Úgy szeretted a dohánybokrok virágzását!
kinyílt kertekben illatos fehér-halál lándzsák…
"Valaha volt tüdőm is, rózsaszín. Csak üszkös
ma. Még fekete varjakként körém gyűltök?"
Kátrányba mártva vár az élőszövet.
Nem hátrány, ha zsebedben hordod az Élet-követ...
Mar mély métely, májad zsugorban, dagadni látszol
szemed fehérje sárgában búsul, előre gyászol
"Életem az italom"felírva már a szemfedődre...
Unottan köpsz véreset a frissen mosott csempekőre
Eltékozolt évek, szerelmek, olcsó szeretők
bármerre jártok korai-vének, miattatok nyílnak új temetők
Csonthegedűk, árnyéktáncosok, félig holt lények
Utolsó szerengeti-lakók, sírva elmúló bölények...
Rátok ismernek mindenütt, mocsokban szőrnövesztők
a modern kor romlott gyermekei, a megjövendölt...
Hideget-meleget tűrő gnómok,
Piszkoskezű-lábú szúrós-szagú mai gótok,
sugárfertőzött túlélők, immúnis járvány-cselédek
Elfordulnak tőletek a védett „proletárok”
a madarak is csendben, gubbasztva ülnek,úgy félnek.
Ma már én sem remélek többet, a jövőtől hányok...