Ma már az erkölcs, mint -tiszta forrás, áttetsző hideg vízesés-
nem létezik...hozzáragadt a a pemzlibe mártott sunyiság,
tettetés ,kaméleonság...az ember önző tébolya silányítja.
Mentől emberibb, annál rondább...
Hol van már a szépség, a természetesség.
Ösztöneinkben irgalmatlanul kódolt pénzvágy,
"Csak nekem , csak nekem!"az "ÉN" előretört...
A Nagy mókamester jól kibabrált velünk.
Még őrületbe kergeti majd önnön magát is egyszer,
hogy kreálmánya az ember, mily irgalmatlan,
s kényszeredett vággyal űzi magától el a fényt.
Lesz akkor majd a mennyben is pokoli nagy a setétség...
a szavak:erkölcs, pemzlibe, tébolya, mentől, setétség, szépség, mester, kerget,pénzvágy,irgalmatlan