Lant
Írta: barnaby Dátum: December 08 2014 20:21:39
V
Régi korokba révedek, halkan szól az ének,
lágy morajlását hallom hét tenger vizének.
Sós ízű pára arcomra hull,
ha hangoddal köszönsz rám váratlanul...
Teljes hír
Régi korokba révedek, halkan szól az ének,
lágy morajlását hallom hét tenger vizének.
Sós ízű pára arcomra hull,
ha hangoddal köszönsz rám váratlanul...
Nem zavar semmi, nyugodt a lélek,
álmokat sző bennem, ha a múltat megidézed.
Andalítóan szép a hangod,
képzetem könnyű álomban tartod,
felzengő húrjaidról elém peregnek az évek,
századokból a szép emlékek,
melyek homályba fakultak, elenyésztek...
S oly’ szép most minden kedves emlék,
mint könnyű bölcsőben ringatva, ha lennék...
Meséld most nekem az álmod:
a legszebb szerelemről románcot,
hős tettekről is regélj,
és szabad lélekkel visszatérj
boldog korokba,
hol égi történeteket írtak
hosszú sorokba, és csak
az örömtől sírtak...
Csendesüljön el minden harag,
ifjúvá érjen az agg,
lányok ölében éledjen
életre a mag.
Hangoddal megidézd
életem s halálom,
mi álom csupán, engedd,
hogy valóra váljon.
Simuljon selymessé minden
durva hang,
ha szólalsz nekem mennyei lant...