Анна Ахматова: Муза
Когда я ночью жду ее прихода,
Жизнь, кажется, висит на волоске.
Что почести, что юность, что свобода
Пред милой гостьей с дудочкой в руке.
И вот вошла. Откинув покрывало,
Внимательно взглянула на меня.
Ей говорю: "Ты ль Данту диктовала
Страницы Ада?" Отвечает: "Я".
___________________________________
Anna Ahmatova: Múzsa
Mikor éjjel várom az ő érkezését,
az élet, úgy tűnik, hajszálon függ.
Mit (számít) hírnév, ifjúság, szabadság
a kedves vendég előtt, fuvolával kezében.
S íme, belépett (bejött). Félrehajtva fátylát
figyelmesen rámpillantott (nézett).
Mondom neki: "Danténak te diktáltad
a Pokol oldalait?" Ő válaszol: "Én".)
(Szöllősi Dávid nyerse)
)Hiszem, hajszálon múlik most az élet,
'mig éjszakába nyúlva várom őt.
Övezhet ifjan bár dicsőság fénye,
oly súlytalan vagyok múzsám előtt.
A fátylát félre hajtva lép be végre,
fürkész kíváncsiság ül szép szemén.
Kérdem: Te voltál elme, s toll vezére,
hol Dante Pokla kélt? Felel: Biz' én.