Az árva
Írta: barnaby Dátum: Március 25 2015 05:03:01
H
Csak szürke, csak semmi,
nem gyűrte le, de mennyi
nyűgét-baját szenvedte a mának!
Mindig pislog csak szerényen,
Teljes hír
Csak szürke, csak semmi,
nem gyűrte le, de mennyi
nyűgét-baját szenvedte a mának!
Mindig pislog csak szerényen,
lapul,elférne bárki zsebében.
Reszket. Nem egér, és nem gyáva,
sem félelem ágya a lelke.
Mert vágyna a szépre, a jóra
egy kedveskedő szóra,
és válna valóra néha az álma;
Ő,egy apró kislány, és nem dáma.
Nincs hozzá szózat, sem óda.
Élete nem dráma, s lám, ha
jegelte is szívét, mert hírét
rossz szájakra vették
csúf arcú brigantik,besték,
kikről nem kopik el a festék,
hogy minden jampi ölében
csak a szerelmet keressék...
Ő, csak vár csendben, szerényen.
Az élet dolgozik serényen,
megáldja bájjal, s mindene kellem
igazi hölgy lett, látható jellem.
Pazar új színekkel áldva,
hogy szürke is volt, ki látta
őt letörten járva? Talán nem is igaz.
Mert minden búra-bajára rátalált a vígasz.
Mozdulata csábos, nézése eleven,
rátalált már az igaz szerelem!