Feledem a boldog éveket
Írta: gyongyszem555 Dátum: Augusztus 16 2015 16:49:23
Sz
Anyukám, ha varázsolni tudnék,
Tiéd lenne összes mosolyom,
hozzád én a mennyországba jutnék
Nálad lenne újra otthonom...
Teljes hír
Anyukám, ha varázsolni tudnék,
Tiéd lenne összes mosolyom,
hozzád én a mennyországba jutnék
Nálad lenne újra otthonom...
De így csak a képzeletem szárnyal,
elképzelem ott a kis szobád,
apukám hív, menj át, tele vággyal
simogasd az édes orcáját...
Ti már ketten pihentek ott csendben,
nem sokára én is ott leszek
megnyugszik a háborgó bús lelkem
'él'tetekben" még csodát teszek!
Együtt leszünk újra mint oly' régen,
amikor még gyermek voltam én
neveltetek szeretetben, szépen
öröm volt ott velem és a fény...
Nézzétek már, elérzékenyültem,
úgy érzem, hogy sírni volna jó,
vért veszítettem az ütközetben
nem ért semmit ott, már ott a szó!
Tudod apu, harcoltam a léttel,
régi fényem érzem megkopott
tudtad, hogy az él'tem festem kékkel?
Szomorkodni soha nem fogok..
Te sem tetted, de szenvedtél sokat,
éreztem, hisz' sírtál éjszaka,
nem mutattad, nem láthattam olyat,
óvtál engem, voltál fény maga!
Tudod azt, hogy hatvan éves vagyok?
Nemsokára hozzád költözöm
anyukámmal és veled ott lakok,
rózsáidat könnyel öntözöm.
Nem fáj az,hogy el kell végre mennem,
éltem én már éppen eleget,
megnyugszik a háborgó kis lelkem
feledem a boldog éveket...