Hűtlen szerelem......
Varjúk kárognak a száraz jegenyén
sötét fellegeket kavar az őszi szél.
barázdák feldúlva akárcsak a szívem
emlékeket őröl kínok közt szenvedem.
Varjúk kárognak a száraz jegenyén
felkelőben van a nap az ég peremén.
bár maradt volna a másik oldalon,
sötétségre, nem a fényre kívánkozom
Varjúk kárognak a száraz jegenyén,
azt károgják feledésben van az erény.
Felejteni az az egy amit nem tudok,
éjjel,nappal kínoznak a gondolatok.
Varjúk kárognak a száraz jegenyén,
hideg szél fúj szerelmünk mezején,hideg
mint a te kihűlt szíved, amiből hiányzott,
vagy talán nem is volt, őszinte szeretet.
Varjúk kárognak a száraz jegenyén,
szerelmünket betakarta az őszi dér.
Rátapostál az ígéretedre, szomorú
nyomott hagytál fájó szívemben
Varjúk kárognak a száraz jegenyén
azt károgják feledésben van az erény.
feldúlt barázdák jövőre új termést hoznak
az én szívem búcsút int a múltnak.