Érzem, szinte érzem lágy lehelleted,
szavak szellemét a vak betűk felett.
Hallom, szinte hallom, mint adod majd át,
ahogyan megérzed versem dallamát.
Mondod, és kimondod azt, mi benne van,
erőre kap tőled, ha bátortalan.
Szavakkal varázsló vagy, s leszek veled,
madárként szabadul, száll a képzelet,
és ahogy kibomlik, él a vers tovább,
csillagos palástom terítem reád.