Átszűrődik a napfény,
a vörös levelek között.
Puhán, féltőn lépkedek,
besüppedt lábnyomok mögött.
Ilyenkor a rőt sétány
olyan pazar, mint egy álom!
Kacagva átölelem
a szép bükköst, arra vágyom!
Margitvirág virul még,
az árnyas lombozat alatt.
Jő az alkony, szarvas zeng,
majd lassan a csend kihasad.