Emily Dickinson: Life
LXXIV
Unto my books so good to turn
Far ends of tired days;
It half endears the abstinence,
And pain is missed in praise.
As flavors cheer retarded guests
With banquetings to be,
So spices stimulate the time
Till my small library.
It may be wilderness without,
Far feet of failing men,
But holiday excludes the night,
And it is bells within.
I thank these kinsmen of the shelf;
Their countenances bland
Enamour in prospective,
And satisfy, obtained.
Emily Dickinson: Lét
LXXIV
Fáradt estém friss reggellé
jó könyveim teszik;
szemem víg fél-remeteként,
rájuk büszkén tekint.
Ahogy vendég jó ételért
maradni vágyna mind,
engem az én időm épp úgy
hajt kis könyvtáramig.
Mindaz, ki könyvtől távol jár,
magányos vadnak vél,
nem látja fényes ünnepem,
s hogy bent harang zenél.
Polc-fivéremnek hála jár;
szelíden biztató
szerelmetes jövőt sugall,
már léte nyugtató.