Amikor nem vagy velem,
csak távolról súgnak a fák,
egymásra hajtják fejük,
én is ráhajtanám a válladra lombkoronámat
Amikor nem vagy velem,
a szomszédban csivitel, röpköd
a cinkecsapat, de egy se
szállna le nálam a fűre,
üres a kertem.
Amikor nem vagy velem,
megszökik előlem az égről
a naplemente fénye,
lepergeti színeit a vízbe,
mert nem veled nézem.
Amikor velem leszel újra,
felzubog majd a forrás,
kiönti színeit a fűre,
kacagó kertet nevel,
rejtekhelyet, ahová
elbújhatunk ketten.