MAGÁNY
Írta: Bencs Gizi Dátum: április 13 2008 04:48:19
T
Ha majd a szürke éj
megrázza ablakod,
Teljes hír
Ha majd a szürke éj
megrázza ablakod,
a zümmögõn üres csendet
egyedül hallgatod...
Ha puha párnádon
fejed nemtalál nyughelyet,
mert kínzó vágyak gyötrik
megsebzett lelkedet...
Ha titkon könnyet ejtesz
mert valaki elhagyott,
a forró csókkal-hevített szerelmed
úgy érzed megfagyott...
Ha egy édes emlék keserûséggel
tölti el fájó szívedet
és végtelennek érzed
a magányos perceket...
Ha két karod tétován
a semmit öleli át -
és álmatlanul töltesz el
oly sok-sok éjszakát...
Ha kiáltanál egy nevet,
de a hangod elakad -
mert a bánat vasmarokkal
szorítja torkodat -
akkor gondolj majd rám!
-Egy ilyen éjszakán.-
Mert én is ily elhagyott,
magányosan élek...
Becsaptál, elhagytál...
Nincsenek remények!
Bencs Gizi Páprád.