Sors
Írta: csicsada Dátum: április 20 2008 17:13:10
H
Imában kéri ott fönn a Magasságost,
adjon még idõt, ne vigye el õt már most!
Teljes hír
Élt egyszer egy fiú, barna és õzszemû,
a világról hitte még, hogy az gyönyörû.
Egyszer aztán a betegség megtámadta,
tizennégy évesen a reményét feladta.
Kifordult sarkából számára a világ,
már nem vette észre,hogy nyílik a virág.
Lelke meggyötört lett, a szeme bánatos,
Kedve már soha többé nem volt mámoros.
Kómából kórházba, onnan ismét vissza,
csontsovány teste csak a vizet szítta, itta.
Minden nap négy-ötször saját magát szúrta,
Mosolyát ez a kór örökre elfújta.
Nem tudott megbékélni ezzel a sorssal,
pedig az egész család mindig csak mondta:
egyél diétásan, idõben szúrj, figyelj,
az egészségedre is te magad ügyelj.
Két évtized múltán, harmincöt évesen
egyszerre két infarktuson is átesett.
Élete hajszálon, de akarata erõs,
Ám az Irgalmasok orvosa volt a hõs:
halk szóval, szelíden, komoly szaktudással
életét mentette az õzszemû srácnak.
Stentet ültetett be az õ szív-erébe,
ezzel új reményt hozott az életébe.
Két hét elteltével forró májusnapon,
látászavara lett neki a motoron:
az elõbb csak egy volt, most pedig már kettõ,
- a napfényt sem zavarta meg kósza felhõ -,
szeme elõtt két tehergépkocsi réme,
gyorsan gondolkodott, közöttük elfér-e.
Majdnem sikerült, de ott csakis egy volt,
mely lábánál csattant, s a fiú már fenn volt
egy betonoszlopon, odáig felrepült,
azután hirtelen a földön elterült.
Összetörte ezzel tüdõt és bordáját,
a mentõsök gyorsan tolták a hordágyát.
Hármas életveszély: szív, tüdõ, cukor és
ráadásnak az összetört lábszár és térd.
Amputálás-veszély, de azt nem tehetik,
vérzékenység, gyenge szív miatt nem merik!
Megállt hát az intenzív orvostudomány,
csak a csoda segít! - hallik a kommentár.
A fiúnak anyja õrület határán,
aggódik és szinte soha nincs magánál.
Imában kéri ott fönn a Magasságost,
adjon még idõt, ne vigye el õt már most!
Rohan és eteti, itatja, mosdatja,
nem lehet, hogy csak így gyerekét feladja.
Könyörgése az Úrhoz meghallgattatott,
a fiú túlélte és meggyógyulhatott.
Azóta éli a dolgozók napi életét,
tíz-tizenkét órában keresi kenyerét.
Születése napja ezentúl háromszor:
az igazi március tizedike volt,
második április huszonkilencedike,
mostantól: a május tizenkettedike.