A lemondás nem büntetés...
Írta: gubacsi Dátum: Július 22 2026 15:04:45
A lemondás nem büntetés....
Az életed leélni nem mindegy, hogy teszed,
élhetsz szabadon, szárnyalva, önfeledt.
Választhatsz fényt, vagy a megszokott sötétet,
te döntöd el, mi lesz végül a történeted.
Lehet a lelked könnyű, mint a nyári zápor,
ha nem fojtogat már, az egykori mámor.
De élhetsz úgy is, hogy úgy lásd minden szép lesz,
hogy ha a rossz szokásból börtönt építesz.
Nem mindegy, hogyan írod meg a könyved lapjait,
hogy szárnyalsz-e az égen, vagy húzod a láncaid.
A lemondás egy kulcs, ami belül nyit zárakat,
így találod meg majd az értelmes vágyakat.
Rabságban tarthat még a rossz szokás,
az alkohol, a dohány és a drog fogyasztás.
Lassan veszi el az álmaid reményétnek színét,
csak nézed, hogy veszted el szíved éltető vizét.
Minden pohár egy újabb lépés a szakadék szélén,
minden korty után után, mélyebb lesz az éjfélnél.
Minden mámor ára egy darab az életedből,
de van visszaút, ha kilépsz végre ebből.
Nem mindegy, hogyan írod meg a könyved lapjait,
hogy szárnyalsz-e az égen, vagy húzod a láncaid.
A lemondás egy kulcs, ami belül nyit zárakat,
így találod meg az értelmes pillanatokat.
A lemondás nem büntetés, inkább felszabadulás,
egy csendes és nagyon mély, belső átalakulás.
Nem másokért, csak magadért mondj nemet,
hogy végre tisztán lásd a benned élő teret.
Minden nem mögött ott vár egy új igen,
egy tisztább jövő a múltad romjain innen.
Lelki fegyelmed, mint szikla a viharban,
megállsz, és erősebb leszel minden harcban.
Nem mindegy, hogyan írod meg a könyved lapjait,
hogy szárnyalsz-e az égen, vagy húzod a láncaid.
A lemondás egy kulcs, ami belül nyit zárakat,
így találod meg az értelmes pillanatokat.
Nem vagy a tegnapod, bármennyi seb is fáj,
a jelenben dől el, hogy egyszer mivé leszel már.
Minden tiszta lélegzet egy újabb esély,
hogy ledobd magadról, ami vissza húz és tovább nem kísér.
Nézz szembe tükörrel, de most először igazán,
lásd meg, ki lehetnél az életed csúcsán.
Nem kell, hogy lánc csörögjön minden lépésed alatt,
szabaddá válhatsz, ha a szíved kimondja, elég volt, maradj!
Nem mindegy, hogyan írod meg a könyved lapjait,
hogy szárnyalsz-e az égen, vagy húzod a láncaid.
A lemondás egy kulcs, ami belül nyit zárakat,
így találod meg az értelmes pillanatokat.
Az életed leélni nem mindegy, hogy teszed,
ma dönthetsz úgy, hogy szárnyalsz önfeledt.
Kilépsz a börtönödnek a kapuján végleg,
és a szabadságban találod meg az értelmes létet.
Gubacsi Sándor
Teljes hír