Együtt törünk át...
Írta: gubacsi Dátum: Augusztus 25 2026 09:32:29
Együtt törünk át..
A betonfalak őrzik minden álmunk,
szűk utcák fölött füstöl a hajnalunk.
Kevés kenyér, de egy asztal vár ránk,
ha baj van, tudjuk, hogy lesz mé száz csatánk.
A sors ránk rakott száz nehéz követ,
de egymás vállán könnyebb lett a tömeg.
Anyánk imája kísér végig kísér az úton,
a szívünkben tűz ég minden mély nyomon.
Együtt állunk, együtt lépünk,
nem törhetik össze a reménységünk.
Ha mély a gödör, egymásnak kezet adunk,
mert mi a sötétből is fényt fakasztunk.
Nem szégyen a múlt, csak seb a bőrön,
de a jövőnk még mindig csak börtön.
Bár nehéz kitörni gettó falai közül,
de a testvéri szeretetből szárny nő belül.
Aludtunk már éjjeleket ablak nélküli házban,
csendet, mikor a könny ott folyt a szánkban.
De ha együnk sírtunk, száz szív is dobban,
mert a közös fájdalom erősebb a bajban.
A gyerekek szemében messze az új világ,
iskolapad, zene, nem vár rájuk gazdagság.
Nem kellene, hogy ugyanazt örököljék,
a terhet, mit apáink a vállukon évekig cipelték.
Együtt állunk, együtt lépünk,
nem törhetik össze a reménységünk.
Ha mély a gödör, egymásnak kezet adunk,
mert mi a sötétből is fényt fakasztunk.
Nem szégyen a múlt, csak seb a bőrön,
de a jövőnk még mindig csak börtön.
Bár nehéz kitörni gettó falai közül,
de a testvéri szeretetből szárny nő belül.
Ha bezárul előttünk minden ajtó,
kopogtatunk tovább, míg lesz egy nyitható.
Ha elbuknál egyszer én felemellek, ne félj,
mert a mi erőnk a szívünkben, egymásban él.
Nem egy ember harca ez, hanem mindannyiunké,
a remény útja pedig a gyermekeinké.
A gettó nem börtön, csak egy régi állomás,
innen indulhat el majd minden új változás.
Egy kéz kevés, de száz kéz már erő,
mert a sötét után mindig új nap jön elő.
Nem maradunk lent, mi akkor is megyünk,
mi egymásért élünk, mi együtt szeretünk.
Együtt állunk és együtt lépünk,
a viharon át is hazatalál a léptünk.
Ha kevés a világ, mi egymásnak adunk,
és a romokból új egy otthont rakunk.
Nem szégyen a múlt, büszke a lelkünk
a szeretetből erőt merítünk, míg élünk.
Bár nehéz kitörni a gettó falak közül,
testvéri szeretetből szárny nő itt legbelül.
Gubacsi Sándor
Teljes hír