Csóktalan
Írta: GreVita Dátum: Október 19 2026 18:19:48
Parázsként őrzöm, ami volt,
egy érintést, mi rám hajolt.
Az út elfogyott csendesen,
csak visszhang lépked lelkemen.
Kiürült már az egykori peron,
néma síneken ül árnyam, vakon.
Nem jön vonat, nem int már senki sem,
az idő alszik megtört szívemben.
Ha elcsitul majd város moraja,
hozzád talál gondolatom szava.
Egy mozdulat még bennem visszajár,
mint őszi ágon elkésett madár.
S ha egyszer rám borul az alkonyat,
nem kérdem mit vitt el a pillanat.
Csak őrzöm némán, ami itt maradt:
egy csók, amely örökre kimaradt.
Siófok, 2026. augusztus 5. - Gránicz Éva -
Teljes hír