Öregség
Írta: Nagyerdessy Dátum: Július 26 2008 17:41:37
C
Feledésbe merül az elindulás,
vajúdik a hová kéne menni még.
Teljes hír
Csöndben hullik az álom a szóra.
Fonnyadó hajában kerti virága,
kezébe lassuló mozdulatában
viszi szemében lábának vágya
anyjának vénülõ karjába.
Hullik a szóra csöndben a halom,
testében pihen a forrongó álom.
Mint vetélõben a cérna az orsón,
változó terében fogy az idõm
és nincs már az, hogy én akarom!
Hullik a csöndre álom a szóban
az egymást gyilkoló szomorúságban,
és messze a közel, távol a tõlem
e kényszerû vad függetlenségben
vékonyodó kötés harcában!
Hullik csöndben a szó az álomra,
tólig hogyan miképp a miértre.
Feledésbe merül az elindulás,
vajúdik a hová kéne menni még.
Éhség foga fut a testemre.