Többet igyekszem nem használni mosolyjeleket!
Noha tudom és érzékelem,hogy a mosoly melegséget is áraszt! Most azonban nélkülük írok!
Mi az élet értelme?
Ezzel szeretnék most törődni.
A fenti kérdés már komolyabban tíz éve foglalkoztat. Rengeteget gondolkoztam azon,miért vagyok,miért élek,illetve ,hogy van -e értelme.
A vélemények különbözőek is lehetnek.Az adott embertől függ ,hogy mit érez és gondol erről.
Rózika néninek az élet értelme,ahogyan korábban mondta neki " a munka volt".
"Rengeteg embert ápoltam,pólyáztam.Szeretettel tettem." -mondta.Arról is beszélt már régebben,hogy hozzá képest egy hetven éves ember is " pólyás".Szegénykém már annak is örül,hogy engem lát.Alig tud menni,nagyon segítségre szorul.Amiben tudom,továbbra is segítek neki.Ma is így tettem.Reggel kivittem az utcára,a zsákokba összegyűjtött szemeteit. Ezeket a napokban szedtem össze másodmagammal .Szokott nekem örülni! Noha mostanában nem érti meg,sok a dolgom nekem is.Ha Ő is örül Nekem,jól esik!
Én úgy érzem meg gondolom is,hogy az élet értelme egész egyszerűen megfogalmazva a boldogság.Ha valaki boldog ,nincsen betegsége,sikeres mindenhol,van munkája, valamint remek emberi kapcsolatai vannak,akkor maximálisan elmondhatja magáról, van értelme annak,hogy él.
Persze az apró örömök is fontosak.Azokat is meg kell becsülni! Általában minden apró kellemes dolognak,történésnek is örülni szoktam .Örülök annak is,Rózika néni kéri sokszor Tőlem,írjam le a verseimet.Párat már le is írtam neki. Tetszettek azok neki. Fontos számomra a természet, annak élőlényei, a családom és minden egyes igaz barátság illetve sok más is.
Egy hajléktalanak az okozhat örömet ,amennyiben tud egy olyan helyet találni,ahol meghúzhatja magát,továbbá élelemhez és folyadékhoz is jut. Talán a számára ez lehet az élete értelme.
Andi nővéreméktől az érettségi ballagásomra egy verses kis képeslapot is kaptam.
Ez az alkotás így szól:
"Evezz,evezz,az élet tengerén,
De ki ne köss a bánat szigetén".
Ez ugyan két soros mű,ám sok érzelmi ,illetőleg gondolati értelme van.A napokban újfent elővettem ezt .Igyekszem eszerint élni.
A humort sem felejtsük el! Az is rendkívül lényeges!
Tolnai Imre Krisztian - október 14 2011 21:15:36
Köszi,itt jártál,ám tessék bővebben véleményt írni ,ha hozzászólsz! Ez így nekem kevés,illetve az jött le,nem tetszett!
Delfinke
gyongyszem555 - október 15 2011 09:11:57
Kedves Delfinke!
Alakulnak a gondolataid, csak még nem tudod rendszerezni. Szárnyalnak, kapkodsz, jobban át kellene gondolnod, hogy miről is akarsz írni tulajdonképpen.
De majd belejössz, hiszen én úgy gondolom, hogy nagyon sokan segítenek Neked itt ezen az irodalmi portálon.
A hozzászólók véleményét és tanácsait nem árt megfogadnod!
Valóban, alakulnak a gondolataid, és a megfogalmazás is már sokkal jobb. Bár van olyan mondat, ahol nem ott van a vessző, ahol kellene.
Az a kis versike, amit érettségire kaptál képeslapon, egy régi emlékvers, ilyeneket és ehhez hasonlókat szoktak írni az emlékkönyvekbe, akinek volt ilyen!
Relatív, hogy kinek mi okoz örömet. Jól gondolod, hogy a hajlétalannak az is öröm, ha valahol meghúzhatja magát.
Vannak emberek, akik a nagy dolgoknak sem tudnak örülni, s vannak, akik a kicsivel is beérik.
Igyekszünk mindannyian segíteni, és biztos, hogy folyamatosan fejlődik a fogalmazási készséged.
Amikor én ilyen fiatal voltam, mint Te, én sem írtam még úgy, mint most.
Üdvözlettel: Torma Zsuzsanna
Tolnai Imre Krisztian - október 15 2011 17:53:19
Üdv varika12! Köszi a biztatást ! Igyekszem!
Helló Viki! Jól éreztem,hogy nem tetszett..! Privátban majd megbeszéljük a többit!
Kedves Zsuzsanna! Köszi,olvastál ,írtál!Neked is köszönöm a biztatást!
Üdv.:
Imi
Tara Scott - október 17 2011 20:01:46
A boldogság? Nehéz ügy.
V
