|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Egy unalmas elõadás szülöttje ... :)
Hirtelen tágra nyílt a szeme. A sötétség tovatûnt, újra látta a képeket. Körbenézett, s azonnal észrevette a teste körül ömlengõ, vörösen villogó vértömeget. Nem ijedt meg, tekintete nyugodt maradt. Kíváncsian tekintett távolabbra, s látta maga körül úszkálni kivérzett társait, akik értetlen pillantásokkal néztek vissza a szemébe. Õ sem értette, hogyan került ide. Utolsó emléke, hogy nagyon fáradt, majd elalszik. S most itt ébredt fel. Lassan mozgatni kezdi végtagjait. A langyos vér lágyan simul bõréhez. Egészen kellemes érzés. Szája szélén s nyelve hegyén a vas édes ízét érzi. Mindene véres, s úgy érzi, mindene újjászületik. Valósággal eufórikus állapotba kerül, miközben mosolyogva nyalogatja testérõl a vörös nedût ...
Az egész teste reszket, vergõdik, dobálódzik. Arcára iszonyatos undor és félelem képe vetül, szemét összeszorítja, homlokáról patakzik a sós izzadság. Eltorzult arca, s egész teste görcsbe rándul, miközben vad nyögések és sikoltások hallatszanak torka legmélyébõl ...
Hirtelen tágra nyílt a szeme. A sötétség tovatûnt, magához tért. Lázálom volt, egy rossz álom. Vagy mégsem? Mi van, ha most is álmodik? Mi van, ha az elõbb volt ébren, s csak most álmodik? Mi van, ha a valóság is csak egy álom? Egy szörnyûséges, elviselhetetlen rémálom ...
|
|
|
- március 10 2008 15:02:17
Kedves Magbarbi!
Azt hiszem mindeki életében felszínre tör az az érzés, hogy: de jó lenne, ha a valónak vélt dolog csak álom lenne, és néha az álom valósággá válna. Azt hiszem, hogyha a valóságos életünk, amit élünk nap mint nap álom lenne csupán, az igencsak egy hosszúra nyúlt álom lenne, megszakításokkal!
De elgondolkodtató, amit leírtál!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
