|
 Vendég: 50
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Amióta eszem tudom, mindig Anya mellett dolgoztam az ültetvényen. Kiabáltak, és ütöttek is a felügyelők, de csak a felnőtteket. A gyerek szó nélkül ment az anyjával. Olykor a gyerek miatt is az anya hátán csattant a korbács. Pedig jó lett volna néha, munka helyett, beszélgetni Anyámmal.
Jobb, ha nem látunk, nem hallunk semmit; azért nem bánthatnak, - mondta Anyám, meg azt, hogy minden rabszolga mindig az Ura tulajdona. Nem tehetünk semmit, akár milyen ember, ki vagyunk neki szolgáltatva. A sors kegye, ha valakin mégis megakad a szeme az úrnak. Akkor talán kap néhány jó szót, rendes táplálékot. Különben élete végéig marad az ültetvény… ha nem itt, hát más gazdánál.
Néha cserélődtek az emberek. Az aratásra, fiatal erős munkásokat hoztak, ha pedig baj volt valakivel, hamar túladtak rajta. Valami messzi helyről egyszer csak hazajött a fiatal gazda.
A fiatalságának, meg a női személyeknek örült. Szívesen tréfálkozott a munkás nőkkel. Amint meglátott, le nem vette rólam a szemét, én pedig ránézni sem mertem.
Aztán megmarkolta a karom, és az arcomba nézett.
- Szép virágszál vagy!
- Gyerek ez még! – mondta anyám.
Telt múlt az idő, egy napon értem jött a felügyelő. Ki is oktatott, hogy viselkedjek, ne ellenkezzek az úrral, akár mit is tészen! Illatos olajokkal kentek meg.
Az asszonyom leszel! – mondta, miközben gyümölccsel kínált.
Durván megmarkolt, a hajamat húzta - Az asszonyom leszel!
Sokáig tartott ez a durva közelség… szép szavakat mondott, meg durvákat.
A testemnek okozott fájdalmakat semmi nem enyhítette.
Az úr figyelme nem volt megtisztelő, anyám inkább sajnált, a többiek lenéztek, talán megvetettek. Miközben az úr velem múlatta az időt, vártam, hogy jobb lesz életünk, de továbbra is csak anyám mellett voltam, mint azelőtt.
- Nézd már a kis varangyot, minek készül! – gúnyolódtak néhányan.
- Miért is ne! Az úr azt tesz, amit akar!
- Szamár vagy te, rabszolgát nem vesznek feleségül!
- Az asszonyának nevez, szeret engem.
- Naiv vagy te, gyerek! – mondták. Valójában aggódtak értem, féltettek a másállapottól.
Folytatása "IMA ÉRTÜNK" címmel jelent meg...
|
|
|
- július 05 2014 05:22:49
Kedves Irénke!
Tehát ez az első rész. Változatlanul döbbenet van bennem, szörnyű világ lehetett az.
A kérdőjel sem szűnt meg bennem a témát illetően. Esetleg Te a reinkarnációja vagy? Semmi sem lehetetlen.
Szeretettel: Viola  |
- július 05 2014 13:23:09
Kedves Viola! Köszönöm érdeklődésedet. 
Leginkább egyesszám első személyben fogalmazok, legyen igaz történet, vagy akár fikció.
Ez esetben, igen, jól gondolod, egyik előző életem drámája volt a történet. szeretettel Irénke |
- július 05 2014 13:40:26
Kedves Irénke!
Köszönöm a válaszodat. Érdekelne, hogy jöttél rá? Nekem is vannak sejtéseim egyik előző életemmel kapcsolatban.
Szeretettel: Viola |
- július 07 2014 15:39:50
Kedves Viola! Egy Látóval beszélgettem. Kérdezte, van-e testi vagy lelki problémám. Mondtam szerencsére nincsen. Ő mégis lát valamit egyik előző életemben, mondta, [b]néhány tőmondatban[/b] ecsetelte a dolgot, és csinált egy "Oldást". Ez szolgált alapul a történethez megírásához. szeretettel Irénke |
- július 08 2014 12:17:56
Kedves Irénke!
Köszönöm a válaszod. Örülhetsz, hogy nincsenek problémáid, biztos, még nagyon fiatal vagy és boldog.!
Ilyen látóval én is szeretnék beszélni!
Egyébként volt már nekem is dolgom Látóval, ő egy régi életemről beszélt. Azután saját tapasztalatom is volt, méghozzá Isztambulba, ott kaptam egyszerűen megvilágosodást, érzéseket a háremben.
Szeretettel: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
