Karinthy egyszer arról írt, hogy ő álmában két cica volt és egymással játszott. Néhány nappal később eszembe jutott: micsoda fantasztikus egy ötlet! Két cica vagyok és egymással játszom. Ötlet? Gondolat? Ha igaz lenne, ez orvosilag persze nagyon méltó a figyelemre, de nekem annyira tetszett, hogy arra jutottam: öt évet adnék a hátralévő életemből, hogy az emberek mind úgy emlékezzenek, hogy ez az én gondolatom volt. Nos, figyelem: adnék érte öt évet az életemből! Amikor kimondtam ezt az igéretet, egy soha nem tapasztalt érzés öntötte el bensőmet. Azután, emlékszem, egy kicsit elégedetten mosolyodtam el.
Másnap reggel elütött egy autó. Kómában voltam s közben eszembe jutott, hogy két cica vagyok és egymással játszom.
Arra gondoltam, hogy még élhettem volna. Éppen öt évet…
